Mire jó a meditáció?

A meditáció rendszerint olyan lelkiállapotra utal, amikor a testet tudatosan ellazítjuk, és szellemünket átengedjük a nyugalomnak és a belsőnkre való koncentrálásnak. A cél a lelki béke, megnyugvás keresése. Ilyenkor sikerül a környezetből kikapcsolódni, úgyhogy pszichológiai szempontból az élményt akár megváltozott tudati állapotnak is lehetne nevezni.


Számos nagy vallásban gyakorolnak rituális meditációt, míg az előbbi meditáció nem jelent szükségképpen vallásos tevékenységet.


A meditáció jelenlét. Megszűnik minden, az Itt és Most van. Nem csupán egy dologra koncentrál az ember, mert ezáltal megítéli az összes többit. Meditáció során szemlélődünk. Mindent érzékelünk. Amikor ezt megtanulja valaki, akkor egy zajos piactéren tud a legjobban meditálni.


A meditáció nem elmélkedés vagy gondolkozás. A meditációban semmiféle kísérletet nem teszünk arra, hogy ellenőrzésünk alá vonjuk a tudatot vagy közvetlen szuggesztióval lássuk azt el. Egyszerűen megfigyeljük, engedjük megnyugodni, békéssé válni, hagyjuk hogy lényünk mélyebb szintjeinek felfedezése és megtapasztalása közben egyre mélyebbre vezessen. Ha tudatunk meditálás közben is világi ügyekkel és vágyakkal foglalkozik, az megzavarja a meditációt. Ebben az esetben szilárd elhatározásra van szükség, hogy megszabadulhassunk a tudatunkban felbukkanó összes, figyelmünket elvonni kívánó gondolattól.


Sokan úgy vélik, a meditáció valami egzotikus dolog, amely kizárólag a keletről érkező vallásokhoz kapcsolható. Vannak, akik úgy gondolják, ez valami olyasmi, amihez egy bizonyos módon kell ülni. Talán azt hiszik, ilyen gyakorlatot csak a „szent emberek” végeznek. Ám ezen feltételezések egyike sem igaz. Amikor valaki meditál, mindössze annyit tesz, hogy az elméjét egy bizonyos dologra hosszabb ideig összpontosítja.

 

meditáció, a medical (orvosi, orvostudományi) vagy a medicate (gyógykezelni, gyógyítani) szavak egy tőről fakadnak. A közös szótő magába foglalja azt a jelentést, hogy figyelmet vagy gondot fordítunk valamire. Ha meditálunk, akkor önmagunk kevéssé ismert dimenzióira figyelünk - lényünk legmélyebben rejlő, legbenső szintjeit vesszük figyelembe. Lényünk e szintjei mélyebben rejlenek a gondolkozási, elemzési folyamatoknál, a nappali álmodozásoknál, vagy az érzelmek, esetleg emlékek átélésénél. A meditáció egyfajta csendes, összpontosított, ugyanakkor ellazult belső figyelmet jelent.

 

Vissza